Dr. Csicsor János (BIOPOL Kft): az élő talajtól az emberi mikrobiomig, avagy a táplálkozási lánc hiányosságai
Hogyan lehet összefoglalni a szántóföldi talaj állapotának romlását az elmúlt 100 évben?
Az intenzív mezőgazdálkodás bevezetése óta – ez kb. 100 éve történt – a szántóföldi talajaink folyamatosan romlanak. A talajokon kialakult súlyos ásványianyag hiány az egész táplálkozási láncon végigmegy. A növényekben, az állati húsokban és az emberi szervezetben is kimutatható ennek hatása. Mindezek mellett a táplálkozási láncot egyéb támadások is érték (érik). A növényvédőszer maradványok, a GMO, az élelmiszeripari adalékok, a gyógyszerek az antibiotikumok, a kozmetikumok, mind károsítják az emberi, az állati és a növényi szervezeteket. Mindezek következtében ezekkel a hatásokkal párhuzamosan folyamatosan nő az un. „civilizációs betegségek” aránya, ahogy ezt évtizedekkel ezelőtt már megállapította Dr Linus Pauling kétszeres Nobel-díjas kémikus.
Rendbe lehet mindezt tenni? Ha igen, mi az első lépés?
Miután ezen problémák kiindulópontja a talajaink károsodása, a megoldást is a talajaink rendbetételével kellene kezdeni. A klímváltozás és az elkezdődött sivatagosodás csak a talajaink tudatos javításával és a tudatos vízgazdálkodással állítható meg.
Ha jól gondolom, itt jön elő a humusz és a mikrobák szerepe?
A termőtalajokat, mint „élőlényt” kell kezelnünk, ami folyamatosan képes biztosítani a növények számára a tápanyagokat, képes tárolni a vizet és a tápanyagokat felvehető formában. Ennek a körforgásnak a két legfontosabb eleme a HUMUSZ és a MIKROBÁK gyakorlatilag mára eltűnk a szántóföldekről. A mikrobák által feltárt felvehetővé alakított ásványi anyagokat a humusz, a huminsavak képesek állandó felvehető állapotban tartani. A humuszt is a mikrobák állítják elő a növényi maradványokból (komposztálás). Mára kijelenthetjük, hogy szántóföldi talajainkat gyakorlatilag sterilizáltuk és a szervesanyag, a humusztartalom drasztikusan csökkent.
Mi a megoldás?
A megoldás is ezen faktorok visszahozatalában keresendő. A huminsavak ebben a folyamatban nélkülözhetetlen szerepet fognak játszani, ahogy a talajmikrobiológiai készítmények és a komposztálás is.
Akármilyen méretű földterületen megtehető mindez?
A kiskertekben és a bio – és ökológiai gazdálkodásban ezeket a folyamatokat vissza lehet fordítani és meg lehet valósítani azt a többezer éves tanácsot, hogy az „ételed legyen a gyógyszered”.
Műtrágyák, növényvédőszerek használata?
Téves az az élképzelés, hogy műtrágyák és növényvédőszerek nélkül nem lehet gazdaságosan termelni. Holland és más kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a leggazdaságosabb művelési forma a BIO.
És a humiunsavak?
A huminsavakat méltán nevezik a mezőgazdaság fekete-aranyának. A fenntartható mezőgazdálkodás legfontosabb alapkövei. Rövidtávon nélkülözhetetlen az alkalmazásuk, de a tudatos gazdálkodásnak el kell jutni arra a fokra, hogy kívülről bevitt huminsavak nélkül is fennmaradjon. Ennek az alapja pedig a komposztálás, a giliszták és a mikrobiológiai készítmények alkalmazása, valamint a szerves anyag és az állati trágya tudatos kezelése.
Kedves János, tisztelettel köszönjük, hogy előadásoddal hozzájárulsz az EzNatúr Sümeg rendezvény szakmai súlyához!
Dr, Csicsor Jánios (BIOPOL Kft) „A talajtól a mikrobiomig” címmel május 9-én (pénteken) 10.30 és 11.00 között tart előadást az EzNatúr Sümeg szakmai rendezvényén a Hotel Kapitányban.
…. A huminsavakat méltán nevezik a mezőgazdaság fekete-aranyának. A fenntartható mezőgazdálkodás legfontosabb alapkövei. Rövidtávon nélkülözhetetlen az alkalmazásuk, de a tudatos gazdálkodásnak el kell jutni arra a fokra, hogy kívülről bevitt huminsavak nélkül is fennmaradjon. Ennek az alapja pedig a komposztálás, a giliszták és a mikrobiológiai készítmények alkalmazása, valamint a szerves anyag és az állati trágya tudatos kezelése….